Kedves Olvasóm!
Legtöbbünk tisztában van azzal, hogy a családtagjainkat, rokonainkat érintő öröklési, hagyatéki ügyek a legtöbb esetben igen bonyolult feladatok elé állítják az örökösöket. Gyakran az örökösök nem tudnak megegyezni a hagyaték sorsáról vagy éppen a végintézkedés, végrendelet érvényessége képezi vita tárgyát. Ilyen esetekben különösen fontos az örökösök számára, hogy hagyatéki ügyekben megfelelő jártassággal, illetve amennyiben szükségesnek mutatkozik, felkészült jogi képviselővel rendelkezzenek a hagyatéki eljárásban, hiszen a hagyatéki vagyon elosztása nem tartozik a jelentéktelen kérdések körébe. Az örökösök nagyon sok esetben nem ismerik jogaikat, ez utóbb igen súlyos anyagi veszteségekhez vezethet. Egy elhibázott vagy meg nem tett nyilatkozat súlyos anyagi hátrányokat okozhat.
De mit is jelent az öröklés jogi értelemben, ez sokak számára nem teljesen érthető fogalom. Nagyon fontos tisztázni, mi történik akkor, ha egy elhalálozás nyomán felmerül az öröklés kérdése.
Alapvetően a magyar öröklési jog szerint az elhunyt személy halálának pillanatában megnyílik a hagyaték és az öröklés ipso iure, tehát a jog erejénél fogva, a jog rendelkezéseiből kifolyólag, semmilyen más feltétel, illetve cselekmény nem szükséges hozzá. Az örökség az örökhagyó halálának pillanatában, mint egész száll át az örökösre, bármiféle elfogadás vagy egyéb jogcselekmény megtétele nélkül. A magyar jogban az örökség nem lehet uratlan dolog, annak szükségszerűen örököse lesz, amennyiben más nem, a Magyar Állam, mint szükségszerű törvényes örökös.
A fentieknek megfelelően az öröklési jog az öröklés rendjét határozza meg, az egyes vagyonelemek örököshöz rendelésének módját, nyilvánvalóan az adott társadalomban kialakult és szabályozott vagyoni, tulajdoni rendnek megfelelően.
Gyakorta kérdezik tőlem, milyen öröklési rend szerint szállhat át a hagyaték az örökhagyóról az örökösre?
Nos, az öröklés rendjét az határozza meg alapvetően, hogy az örökhagyó után maradt-e végintézkedés vagy sem. Amennyiben maradt végintézkedés, végrendelet és az megfelel a vonatkozó jogszabályi érvényességi kritériumoknak, az határozza meg az öröklés rendjét, annak megfelelően lesz átadva az eljáró közjegyző által a hagyaték az örökös részére.
Végintézkedés hiányában az elhunyt örökhagyó után a vonatkozó jogszabályok alapján a törvényes öröklés rendje szerint lehetséges megszerezni az örökséget. A törvényes öröklés szabályai lépnek be azokban az esetekben is, amennyiben van végrendelet, de az érvénytelennek bizonyul, vagy a család ugyan biztosan tudja, hogy az örökhagyó írt végrendeletet, de az nem fellelhető fizikai formájában.
Előfordulhat olyan eset is, amikor a teljes hagyaték sorsáról a végintézkedés nem rendelkezik, annak csak egy részét juttatja például a végrendelet szerinti örökösnek. Így szükségszerű a törvényes öröklés rendjének belépése a hagyatéki eljárásban, a végintézkedéssel nem érintett rész vonatkozásában. Ilyen előfordulhat, ha a végintézkedés csak az örökhagyó tulajdonában állt egy vagy több ingatlan öröklésére vonatkozik, azonban az ingóságok, így például bankbetét, értékpapír, ékszerek vonatkozásában nem tartalmaz rendelkezést.
Nagyon fontos, hogy a fentieknek megfelelő bármelyik öröklési forma azonban csak akkor eredményezhet öröklést, amennyiben az adott örökös bizonyos feltételeknek megfelel, így fontos, hogy öröklésre képes legyen, túlélje az örökhagyót (itt nagyon fontos tényező az örökhagyó halála időpontjának lehető legpontosabb ismerete, akár perc pontossággal), az öröklésből semmilyen módon ne essen ki, az adott vagyont (ingatlan vagy ingóság) megszerezhesse törvényes módon. Ide tartozik az a saját gyakorlatomban többször is előfordult helyzet, amikor az örökhagyó engedéllyel tartott vadászpuskáját nem adhatta át a közjegyző az örökösnek, mivel neki magának nem volt vadászfegyver tartására semmilyen jogosultsága.
Érdemes még foglalkoznunk azokkal az okokkal, illetve esetekkel, amelyek az örökös kiesésére vonatkoznak, de ezekről a következő részben fogok beszélni.
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!